HÁLÓZATI RÉTEG

Az alábbi kérdésekre keress bővebb választ az Interneten. A megadott rövid válaszok a megoldást segítik. A megoldásokat foglald egy rövid prezentációba.

  1. Mi a hálózati réteg feladata?
    A hálózati réteg segítségével valósul meg az üzenetek eljuttatása több hálózaton keresztül. Ha a forrás és a cél eltérő típusú hálózatban van, a réteg feladata a hálózatok közti különbségből adódó problémák megoldása. 
  2. Mi a virtuális áramkör és a datagram?
    Az összeköttetés alapú hálózatoknál az összeköttetést virtuális áramkörnek nevezzük. Összeköttetés mentes hálózatokban az átvitel csomagok segítségével történik. Az áramló csomagokat datagramoknak nevezzük. 
  3. Mi a forgalomirányítás és miért van rá szükség?
    A forgalomirányítás (routing) feladata a csomagok hatékony (gyors) eljuttatása az egyik csomópontból a másikba, illetve a csomagok útjának kijelölése a forrástól a célállomásig. 
  4. Mi a routing tábla?
    Csomagkapcsolt hálózatokban a csomópontok ún. routing táblát tartalmaznak, ami a velük kapcsolatban álló csomópontokra vonatkozó adatokat tartalmazza. 
  5. Mikor egyszerű a forgalomirányítás megvalósítása? Függ a topológiától?
    A forgalomirányítás összetettségét alapvetően meghatározza a hálózat topológiája. Szabályos elrendezések esetében könnyebb az optimális forgalomirányítási algoritmus kidolgozása. 
  6. Mi a forgalomirányítás négy fő funkciója?
  7. vezérlésmód (hogyan történjen?)
  8. döntésfolyamat (milyen esetben kell?)
  9. információ-karbantartó folyamat (hálózati forgalmi ismeretek frissítése)
  10. továbbító eljárás (hogyan jut el a vezérlési információ a csomópontokhoz) 
  11. Milyen vezérlésmódokat különböztetünk meg?
  12. Ismertesse a véletlen forgalomirányítás módszerét!
    A továbbítandó csomagot a csomópont egy véletlenszám generátor segítségével kiválasztott, az érkező vonaltól eltérő más vonalon küldi tovább a rendszer. Mivel a hálózat által ilyen módon szállított csomagok véletlen bolyonganak, ésszerűnek látszik, ha a csomagokhoz hozzárendeljük a mozgásuk során átlépett csomópontok számát és töröljük azokat a csomagokat, amelyek lépésszáma elér egy előre meghatározott értéket. Ez az eljárás nem garantálja a csomagok kézbesítését, de nagyon egyszerűen realizálható. 
  13. Ismertesse az elárasztásos forgalomirányító eljárás módszerét!
    A csomópontok egy csomag továbbításakor a bejövő csomagot minden vonalra kiküldik, kivéve azt a vonalat, ahonnan érkezett. A lépések száma korlátozva van. A csomag legalább egy példányban mindenképp a legrövidebb úton ér célba, ez azonban jelentősen terheli a rendszert, mivel nagy a redundancia. Az algoritmus rendkívül megbízható. 
  14. 12. Ismertesse a központi adaptív forgalomirányítás módszerét!
    Minden egyes csomópont helyzetjelentést állít össze, és abban a folyó sorhosszakat, a hálózat elemeinek meghibásodásait stb. elküldi a hálózat forgalomirányító központjába (RCC = Routing Controll Center). A központ ezek alapján átfogó képet alakít ki a hálózatról, és valamennyi forgalmi áramlat részére meg tudja határozni a legkedvezőbb útvonalat. Ezeket a legjobb utakat a hálózat csomópontjai forgalomirányítási táblák formájában kapják meg. 
  15. Ismertesse az elszigetelt forgalomirányítás módszerét! Mi az a “forró krumpli” algoritmus? Mi a fordított tanulás módszere?
  16. Ismertesse az elosztott adaptív forgalomirányítás módszerét!
    Az algoritmus célja az adatforgalom részére a legkisebb késleltetéssel járó útvonalak keresése. E célból minden egyes csomópontban egy táblázatot hozunk létre, amely minden egyes célállomáshoz megadja a legkisebb késleltetésű útvonalat, s ezzel együtt a továbbításhoz szükséges idő legjobb becsült értékét. A hálózat működésének kezdetén a késleltetések a hálózat topológiája alapján becsült értékek, később azonban, mihelyt a csomagok célba értek, a becsült késleltetési időket felváltják a hálózatban ténylegesen mért értékek. A késleltetési táblák adatait a szomszédos csomópontok rendszeresen megküldik egymásnak. Amikor a késleltetési táblákat megküldték, a csomópontok áttérnek a késéseket újraszámító fázisba, amelyben a saját sorhosszaikat és a szomszédos csomópontok által küldött késleltetési értékeket figyelembe veszik. 
  17. Mi a torlódás, és mi a torlódásvezérlés célja? Mi a befulladás?
    Ha egyes hálózatrészek túltelítődnek, akkor a csomagok mozgatása lehetetlenné válhat. Azok a várakozási sorok, amelyeknek ezeket a csomagokat be kellene fogadniuk, állandóan tele vannak. Ezt a helyzetet nevezzük torlódásnak (congestion) A torlódásvezérlés feladata a torlódás kialakulásának kiküszöbölése. A torlódás szélsőséges esete a befulladás (lock-up). Ez olyan, főként tervezési hibák miatt előálló eset, amelyben bizonyos információfolyamok egyszer s mindenkorra leállnak a hálózatban.
  18. Mutasson be néhány módszert a torlódás elkerülésére!
  19. Ismertesse a három alapvető csomagtípusú szolgálatot!
  20. Mi az a PAD?
    Fontos szolgáltatás a nem csomagkapcsolt hálózatokkal való illesztést biztosító csomagösszeállítás-felbontás PAD (Packet Assembly-Disassembly) funkció. Ez a szolgáltatás az előfizető bit és karakterfolyamait csomagokká alakítja, illetve visszaalakítja. 
  21. Mi az a keret-relézés?
    A keret-relézés (frame relay) az átvitelhez HDLC kereteket használ, ahol az adatrész akár 4 kB is lehet. A keretek egy vagy több, állandó kapcsolatra beállított virtuális áramkörön (DLCI) keresztül haladnak. Mivel a hibamentes keretátvitelt nem figyelik, ezért a felette lévő réteg (HDLC IPC, TCP/IP) feladata a hibák felismerése, és a hibás keretek megismételtetése. 
  22. Mi a flow-control (adatáramlás vezérlés)?
    A sebességet és a vevő fogadóképességét figyelő eljárás.