Utasítások

Utasításszerkezet alatt az elemi szintű (gépi kódú), a processzor által közvetlenül értelmezhető utasítások felépítését értjük. Ez határozza meg a processzor számára, hogy a gépi utasításokban szereplő bináris értékeket, azaz az utasítás egyes részeit hogyan értelmezze. Az utasításszerkezet három leglényegesebb része:

Az utasítások elvi felépítése a következő:

MŰVELETI

JELRÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ

RÉSZ

OPERANDUS-

HIVATKOZÁSOK

Utasításkészlet

Egy processzor utasításkészlete alatt azoknak az elemi szintű gépi kódú utasításoknak az összességét értjük, amelyek végrehajtására a processzor a legalsó, hardver szinten képes. Ez az a szint, amelyre a fordítóprogram a különböző programnyelveken megírt programokat lefordítja.

Funkcionális feladatuk szerint az utasításkészletben a következő főbb utasítástípusokat tudjuk megkülönböztetni:

Ezek döntő többsége a soros utasításvégrehajtást (azaz a következő végrehajtandó utasítás a megelőző utasítás után következik) nem befolyásolja. A vezérlő utasítások egy részénél (ugróutasítások, szubrutinhívás stb.) az utasításvégrehajtás nem a következő utasítással folytatódik.

Adatátviteli utasítások

Az adatátviteli utasításokkal különböző tárolók között lehet mozgatni, másolni az adatokat:

Műveleti utasítások

  1. Az adatokon elvégzett művelet alapján a következőképpen csoportosíthatók a műveleti utasítások:

Vezérlő utasítások

Ezekkel az utasításokkal egyrészt a program soros utasítás-végrehajtását lehet vezérelni, másrészt a processzor működését szabályozni. A program futását, az utasítás-végrehajtás sorrendjét vezérlő utasítások:

A processzor működését szabályozó utasítások közé tartoznak például a különböző programvezérelt megszakítást kérő utasítások (pl. INT).