Történet

Király Zoltán

Az abakusztól a notebookig

A mechanikus számológépek kora

A számolások számítások pontos, gyors elvégzése mindig is központi kérdése volt a mérnöki, tanári munkának. Nem csoda hát, ha elődeink is –és a mai tudósok is– törekedtek arra, hogy egyre gyorsabb, egyre pontosabb számolóeszközöket, táblázatokat, módszereket fejlesszenek ki. A jól bejáratott módszerek általában elég gyorsan meghonosodtak és már nem csak a matematikával, a számolás-és számítástechnikával foglalkozók, hanem az úgymond hétköznapi emberek is előszeretettel használták azokat. Idővel használatuk megtanítása beépült oktatási rendszerünkbe, és szinte már mindenkinek természetesnek hatott használatuk. Nem volt azonban mindig így ez. Sokan nem is sejtik milyen és mennyi munkába került kialakításuk, milyen sok tudós elme dolgozott azon, hogy ezek az eszközök a mai formájukban mindennapi életünk részévé váljanak.

Az abakusztól a notebookig 1. ábra Magyar abakusz

A tanárok és kisdiákok a számolás művészetét nem csak az algebra segítségével, hanem a Magyarországon is elterjedt –és egyedivé vált– abakusz és a középkor óta egyre inkább tökéletesített számoló könyvecskék (táblázatok) segítségével is gyakorolták.

Az abakusztól a notebookig 2. ábra Maróthi György

Már az ókorban megkezdődtek a fejlesztések. Az első abakuszt valószínűleg a babilóniaiak használták ie. 3000-ben. Ez az eszköz az egyszerű porba rajzolt vonalaktól, és kavicsokkal végzett számítástól, a bankokon (A szó eredeti jelentése: pad, erre a padra rótták fel az abakusz számoló vonalait és a mai golyókat pénzérmékkel helyettesítették.) keresztül a ma is elterjedt golyós számolóeszközökig folyamatosan tökéletesedett korszerűsödött. (A világ szinte minden részén megtalálható ez az egyszerű számoló eszköz. A kinaiak szuan-pan-nak a japánok szorobánnak, az oroszok szcsotinak nevezik.) Magyarországon is használt számolópadok elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar fordításban megjelent (Brassó 1675) Orbis Pictus.

Az abakusztól a notebookig 3. ábra Rovásfa

Magyarországon iu.1000 táján Aurillachi Gerbert (II. Szilveszter pápa) által tökéletesített egész Európában elterjedt golyós számológépet is használták, melyek utódai nem egy iskolamúzeumban fellelhetőek. A számok, statisztikai adatok tárolására szerte a világon agyagtáblákat, papíruszokat, Európában sokáig un. rováspálcákat használtak. (németül: kerbholz, angolul: tally). A számolás másik formáját az egyre inkább elterjedő algebrai ismeretek, és a számolások megkönnyítését elősegítő táblázatok jelentették. Magyarországon is megjelentek a matematikával foglalkozó szakkönyvek (pl.: Maróthi György Arithmetika vagy számvetésnek mestersége 1743), a matematikai táblázatok (Nagy Károly gondozásában Charles Babbage munkája A természetes számok logarithmái 1834)

A pontosabb műveletek elvégzése azonban ezekkel a módszerekkel meglehetősen lassúnak bizonyultak, ezért különféle mechanikus számolóeszközöket fejlesztettek ki. Fontos tudományos felfedezések, egyedi és általánosan is ismert számolási eljárások és számológépek vezettek az egyre modernebb számítástechnikai eszközök kifejlesztéséig.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1588 Jost Bürgi (1552-1623) elkészíti az első logaritmustáblákat.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1622-ben William Oughtred (1574-1664) alkalmazott először logaritmus skálát a két egymáson elcsúsztatható vonalzókon. 1650-ben készítette Pattridge az első mai formájú logarlécet. 1851-ben vezették be a csúszóablakot, amelynek segítségével több skálát is lehetett egyszerre használni.A logarléc csaknem 350 éves sikertörténetének csak az elektromos zsebszámológépek vetettek véget.

4.ábra Wilhelm Schickard

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig

5. ábra Schickard számológépe

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1623 Wilhelm Schickard (1592-1635) thübingeni professzor egyszerű négy alapműveletes masinát szerkeszt. A gép működése elve a John Napier (1550-1617) által készített Napier csontok számolási eljárásait követi. A gép számtárcsákkal tárolja a részeredményeket és a túlcsordulást egy kis csengő megszólaltatásával jelzi.

6. ábra Blaise Pascal

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig

7. ábra A pascalanie

  1642 Blaise Pascal apja számára, aki adóbeszedő volt Rouenben számológépet készít. Az eszköz 10 és egyfogú fogaskerekek egymásba kapcsolódásán alapul. Ez a számológép sorozatgyártásban is készül. (Pascaline)

8. ábra Gottfried Wilhelm Leibnitz

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig

9. ábra Leibnitz mechanikus számológépe

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1672 Gottfried Wilhelm Leibnitz (1646-1716) mechanikus számológépet készít. Ezzel a géppel már szorozni, osztani és gyököt is lehettet vonni. A gép alapelve a változó foghosszúságú bordástengelyen alapult. Leibnitz nevéhez még két felfedezés fűződik, melynek nagy szerepe van a számítások korszerűsítésében: 1666-ban bebizonyítja, hogy egy számolási művelet egymás után elvégezhető egyszerű lépések sorozatára bontható. 1679-ben ismerteti a kettes számrendszert.

Az abakusztól a notebookig

10. ábra Joseph Marie Jacquard

jacquard_szovogepe.jpg (21623 bytes)
11. ábra Jacquard lyukkártyás szövőgépe

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1810 Joseph Marie Jacquard (1751-1834) lyukkártya vezérlésű szövőgépet szerkeszt. A lyukkártya vezérlést később több számítógépnél is alkalmazzák.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1820 Charles-Xavier Thomas de Colmar elkészíti az Arithrométre nevű gépét franciaországban, melyből az első 50 évben 1500 darabot készítenek.

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig
12. ábra Charles Babbage 13. ábra Differenciagép

Az abakusztól a notebookig14. ábra A teljes differenciagép

Az abakusztól a notebookig ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1820-as évek elején Charles Babbage (1782-1871) megtervezi a Difference Engine (differenciagépet), melyet logaritmus táblázatok pontos és gyors elkészítését teszi lehetővé. Az első működő gépet azonban csak 1853-ban Pehrl Scheutz és fia Edward Schutz készíti el. A differenciagépet egészen 1940-ig használják matematikai táblázatok elkészítéséhez.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1833 Babbage megtervezi az Analitical Engine (analitikus gépet). A gép anyagi és technikai nehézségek miatt soha nem épül meg. Bár ez a gép már lyukkártyákat használt volna a programok beviteléhez és 200 eredmény tárolására is képes lett volna. Ada Lovelace (lady Byron) a géphez programokat szerkeszt és javaslatot tesz arra is, hogy ne tízes, hanem kettes számrendszerben tárolja a számokat..

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1885 Stevens Borroughs (1857-1898) elkészíti az első billentyűzettel, nyomtatóval ellátott összeadó-gépet készíti el.

15. ábra Augusta Ada Byron Lady Lovelace

 Az abakusztól a notebookig  16. ábra A bunsviga

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1887 Odhner bütyköstárcsával működő számológépet szerkeszt. A Brunsviga cég ezt a számológépet és átalakított verzióit óriási sorozatban gyártja. Egész Európát, sőt a tengeren túli területeket is ellátják. Sok ma is ismert számítógép-gyártó nagycég a Brunsvigák gyártásával indította karrierjét.

Az 1960-as évek végéig ezek az un. mechanikus számolóeszközök egyeduralkodók voltak a mérnöki, gazdasági munka segítésében. Az idősebb mérnökök, tanárok által még féltve őrzött logarléc a tudós emberek egyik jelképe. Népszerűségének oka sokféle felhasználási területe, könnyű kezelhetősége és hordozhatósága volt. Használatához azonban némi matematikai ismeretek is szükségeltettek, ezért a boltok eladói, az üzemek adminisztrátorai, vagy egyáltalán nem, vagy nem szívesen használták ezeket. A mechanikus összeadó-gépek többsége azonban drága mulatság volt

Az abakusztól a notebookig

17. ábra A logarléc egyik típusa

A megoldás az 1887-ben a svéd Odhner által szabadalmaztatott bütykös tárcsával készült négyműveletes mechanikus számológépek jelentették. A négyműveletes számológépeket az 1960-as években használták a legszélesebb körben. Ezeket az un. „kurblis” számológépeket az egyszerűbb matematikai ismeretekkel bírók is könnyedén használhatták.

A szatócsboltokban, áruházakban Magyarországon is megjelentek az egyszerű pénztárgépek, ezeket azonban nem sorolhatjuk a számológépek körébe, hiszen általában csak összeadásra voltak képesek. Sokan talán éppen ezért a fent említett kurblis számoló masinákat használták az üzletükben munkájuk elvégzéséhez, vagy a leltárazáshoz.

Meg kell említsük, hogy a fent leírt tömegesen alkalmazott számoló masinák mellett a bonyolultabb, a tömeggyártásba nem került számoló eszközökről is volt tudomása magyar tudósainknak. Csak egy példa a sok közül: A reformkor nagy polihisztoraként is emlegetett Nagy Károly, aki levelezésben állott Charles Babbage-el és ismerte annak munkásságát, vázlatokat készített a differenciagépéhez.

A Magyar tudományos világ tehát alkalmazta és ismerte a kor számolási módszereit és eszközeit. Sok magyar tudós még a II. világháború előtt külföldi kutatóintézetekben és gyárakban dolgozott.

Ahogyan mondják a tudósok békében az emberiséget, háborúban viszont a hazájukat szolgálják. A magyar tudományos élet képviselőinek egy része elment Magyarországról, de az itt maradók tudományos tevékenysége sem nyert publicitást.


Kibernetika

A nagy francia enciklopédia a „Larousse” kiadásában a „Cybernétique” címszó alatt a következőket olvashatjuk: „Tudomány, amelynek segítségével egy ember vagy egy automatikus gép vezérlési műveleteket végezhet, hogy a modern technika lehetőségein belüli meghatározott célokat elérjen.” A magyar Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: „A kibernetika a komplex szerkezetek, rendszerek vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos logikai törvényszerűségeket feltáró, s matematikai összefüggéseikben meghatározó tudomány; az elektronikus számológépek és egyéb automatikus berendezések működtetésének és gyakorlati felhasználásának elmélete és gyakorlata.”

A vezérlés és irányítás nélkül a modern számítástechnikai eszközök kialakulása elképzelhetetlen lett volna. Ezért, ha a számítástechnika történetéről beszélünk a kibernetika történetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)i.e. V-IV sz. Arkhütasz olyan fagalambot épít, mely repülni is tud.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)i.e. IV-III sz. Démétriosz Phaléreusz olyan csigát készít, mely kúszni is tudott.

Heron Kapu.JPG (189025 bytes)

18. ábra
Alexandriai Héron kapunyitó automatája

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)i.e. III. sz. II. Ptolemaiosz Philadephosz egyiptomi fáraó birtokában volt egy „android”, azaz embert utánzó szerkezet.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)i.e. I. sz. az alexandriai Hérón éneklő madarat és baglyot épít. Több épületgépészeti automatát is készít. A legismertebb a kapunyitó automatája.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)A középkorban az órák automatái vállnak ismertté.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1352 strasbourgi székesegyház Háromkirályok órája.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1842 Baptist Schwilqué átszerkeszti a Háromkirályok óráját a ma is láthatóra.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)XIII. sz. Regiomontanusz számos automatát készít. Robot legyet és sast is. Leonardo da Vinchi automata oroszlánt készít, mely főhajtással köszönti a vendégeket.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)XVII-XVIII. sz. egyre bonyolultabb műveletsort végző automaták készülnek.

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig
19. ábra Kempelen elhíresült sakk automatája 20. ábra Kempelen Farkas

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1769 Kempelen Farkas(1734-1804) sakkozó automatát szerkeszt. (Melyben valószínűleg egy élő embert rejtettek el.) 1772-ben írógépet készít vakok számára, és a schönbrunni kastély szökőkútjait is megtervezi.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Ch Stanhope (1753-1816) szillogizmusok bemutatására alkalmas logikai gépet épít.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1870 Stanley Jevons a logikai műveletek bemutatására logikai pianínót épít.

Az abakusztól a notebookig nemes_logikai_gepe.jpg (13569 bytes)

21. ábra Nemes Tihamér

22. ábra A logikai logarléc ahogyan ő nevezte a tenyérben is elférő   fából készűlt logikai gépet

Nemes Tihamér (1895-1960) logikai gépet szerkeszt (logikai logarléc) a logikai pianínó és egyéb találmányok alapján. Nemes Tihamér nem csak újításaival: beszédíró gép, lépkedő gép, színes televízióra vonatkozó szabadalmak, hanem kibernetikai ismereteivel és a kibernetika oktatásával emelkedik a magyarországi számítástechnika nagyjai közé. 1962-ben kiadott kibernetikai gépek könyve Magyarország első átfogó a kibernetikával és logikával foglalkozó irodalmai közül.

1936 Alan Turing (1912-1954) az on Computable Numbers című könyvében leírta egy olyan számítógép matematikai modelljét, mely mit a legegyszerűbb univerzális számítógép bármilyen véges matematikai és logikai problémát meg tud oldani.

Az elektronizáció kezdetei

Bár már ie. 600 környékén is foglalkoztak a mágnesességgel és elektromossággal, és az emberiség történetének ezek után nem volt olyan korszaka, melyben az elektromosság ne került volna a tudományok látókörébe, a hasznosítására csak az 1800-as években került igazán sor. Bár már sok jelentős találmány létezett, a számítások elvégzésében először a kurbli hajtásához használtak elektromotorokat. A főleg mechanikus felépítésű, un. számolókerékeken alapuló számításokat elvégző számológépek jóideig uralták az irodákat. Ezek a számolóeszközök bár robosztusak voltak, rendkívül megbízhatónak bizonyultak.

Az abakusztól a notebookig Az abakusztól a notebookig
23. ábra Hermann Hollerith 24. ábra Tabulating machine
Az 1880-as év népszámláló gépe

Az elektromosság bevezetésének másik területe az adatfeldolgozás volt. Az Egyesült Államokban az 1880-as népszámláláson 55 millió ember adatait gyűjtötték össze. Az adatokat több mint 500 ember összesítette 36 szempont szerint összesen 7 éven keresztül. Herman Hollerith (1860-1929) lyukkártyás statisztikai gépe segítségével az 1890-es népszámlálás adatait mindössze 4 hét alatt összesítette. 1896-ban megalapítja a Tabulating Machine Company nevű céget, melyből aztán 1924-ben megalakul az IBM. A tabellázó gépek használata az 1930-as években vált tömegessé. 1960-ig szerte a világon használják ezeket a gépeket.

1911 óta totalizátorok számítják ki a kutya- és lóversenyek fogadási esélyeit. Az első ilyen gépek fix programozású elektromechanikus számítógépek voltak (szobányi mérettel).

1914 Leonardo Torres y Queverdo (1852-1936) bevezeti a lebegőpontos számábrázolást a számítástechnikában. Ő kezdeményezi először a programozási nyelvek bevezetését is.

A számítógépek fejlődésének egyik motorja a haditechnika volt. Az első és a második világháborúban a lőpálya számítások bonyolult képleteikkel, hosszas számítási folyamataikkal próbára tették a legkitartóbb mérnököket is. Az elsőnek tartott jelfogós, elektromechanikus készülék a léghajók szerkezeti elemeinek méretezéséhez készült.

1938-ban elkészül az első igazán elektromechanikusnak mondható számológép a Z1. A gépet Konrad Zuse szülei garázsában alkotta meg. Ez a számoló masina már kettes számrendszerben számol és egy un fénymátrixon (szintén kettes számrendszerben) jeleníti meg az eredményeket A Z1 24 bites szavakkal dolgozott, memóriájában 16 adatot tudott tárolni, és tartalmazott, decimális-bináris átalakítót is tartalmazott.

Az analóg számítógépek, avagy egy másik alternatíva

Az abakusztól a notebookig 25. ábra Egy analóg számítógép

A digitális és elektromos számoló masinák mellett a XX. század elején analóg számítógépek is épültek. Ezekkel a gépekkel olyan egyenletek numerikus megoldásait számították ki, melyek más módszerrel csak nagyon nehézkesek lettek volna.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1910 Josef Novak ötismeretlenes lineáris egyenlet megoldására készít gépet.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1914 Udo Knorr menetrendkészítő diagráfot szerkeszt.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)1930 Vannevar Bush differenciál analizátort készít, mely egyszerűbb differenciálegyenletek megoldására alkalmas.

Elektromechanikus (relés) számítógépek

Az abakusztól a notebookig26. ábra Konrad Zuse

Kunrad Zuse továbbfejlesztette készülékeit Z2 (16 bites fixpontos adatokkal dolgozott és 16 szavas tárolója volt) és Z3 néven. (A Z3-at 1941-ben fejezte be Zuse 22 bites szavakat használt és már lebegőpontos számokkal dolgozott). A Z3 tárolóegysége 1600 mechanikus reléből állt, a számolómű 400 relé felhasználásával készült.

Az első teljesen automatikusan működő számítógépet az Egyesült államokban, a Harvard Egyetemet 1939-1944-ig tartó munkában készítették el Howard Aiken vezetésével Mark I. A Mark I másik neve: Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC). Fixpontos számokkal dolgozott (10 egész 13 tizedes jeggyel), relékből épült fel, kb.: 760000 alkatrészt és 800 km huzalt tartalmazott. Tízes számrendszert alkalmazott a mechanikus számológépek fogaskerekeihez hasonlóan. 72 db 23 jegyű számot tudott tárolni egy időpillanatban. A Mark I. továbbfejlesztésével készült el a Mark II.

Az abakusztól a notebookig  27. ábra A MARK 1

A világ számos pontján készítettek relével működő elektromos számológépeket.: 1946 Stibitz a Bell Telephon Laboratory-nál megépíti a Model IV-et. Ez 9000 reléből épül fel. 1951-ben a japán Fujitsu megépíti az ETL nevű relés számológépét.

A keleti oldal bár némi lemaradással, de felismerve az információs technológiák fejlesztésének szükségességét, elindítja számítástechnikai kutatásait. Ennek eredményeképpen 1948-ban elindulnak az első digitális számítógép fejlesztési munkái az Ukrán Tudományos Akadémia Szimulációs és számítógép laboratóriumában. 1953-ra több gép prototípusa is elkészül, melyeket sorozatban is gyártanak.

Bár a háborús időkben az új technológiák hadititoknak számítottak, megállapíthatjuk, hogy a háború alatt, de főleg utána az informatika fejlesztése és gyártása nemzetközi vállalkozássá lett, azonban az igazán elismert pionírok közül sok nemzet tudósai kiszorultak. Munkásságuk ismeretlenné lett, vagy csak a saját szűk régiójukban vált ismertté. A magyar informatikai tudomány is kitermelte saját tudósait.

Magyarországi számítástechnikai kezdet

Az abakusztól a notebookig28. ábra Kozma László

A magyar tudományos élet 1949-50 táján szerveződött újjá. A légkör nem igazán kedvezett a tudományos kutatásnak. A kibernetikával kapcsolatos ismeretek még szegényesek voltak, s bár külföldről sok elképzelés, ötlet szivárgott be itthon is megindultak az ilyen jellegű kutatások. A logika, a matematikai logika fejlődése nagyobb iramú volt.

Kozma László a BME akkori Vezetékes Híradás Tanszékének professzora, jelfogós digitális számítógépet szerkesztett, mely telefontechnikai alkatrészekből állt. A gép programvezérelt volt, bár a szó ismert értelmében nem tárolt programú volt. A berendezés kb. 2000 darab (10-féle) jelfogóból épült, az adatokat bebillentyűzték, az eredmény kiírására egy írógépet alakítottak át, melynek billentyűit elektromágnesek húzták meg. A fogyasztása kb. 600-800 W volt.

A programot egy kézzel lyukasztott lapon tárolták, egy lapra 45 utasítás fért rá. A jelfogós adattárban 12 db 27 bináris számjegyű számot lehetet tárolni. A gépben automatikus decimális-bináris és bináris-decimális átalakító volt beépítve. A berendezés érdekessége volt, hogy működése közben a reléken szemmel láthatóan is lehetett követni a műveleteket.

A gép 10 évig volt használható. Ma a nagyobbik része az Országos Műszaki Múzeum raktárában van elhelyezve, egy szekrénye pedig a Neumann János Számítógép-tudományi Társulatnál van kiállítva.

A gépet sokak szerint Kozma László diákjai számára építette demonstrációs célzattal, de mások szerint a műszaki élet azért nem használta, mert már ebben a korszakban elindult az elektronikus számítógépek fejlődése.

Az abakusztól a notebookig

29. ábra Mesz 1

Kozma László professzor, akadémikus a magyar távközléstechnikának és a számítás-technikának egyik legnagyobb alakja, a telefonközpontok egyedülálló tervezője volt.

Brünnben (Brno) szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1930-tól 1942-ig az antwerpeni Bell Telphone cég mérnöke volt. 1945 és 49 között a budapesti Standard gyár műszaki igazgatója, majd 1949-tol a Budapesti Műszaki Egyetem tanáraként a Villamosmérnöki Kar egyik alapítója, a Vezetékes Távközlés Tanszék tanszékvezetője volt.

A számítástechnikához is a telefonközpontok révén jutott, sajnos már nem érhette meg az elektronikus kapcsolóáramkörök forradalmát, bár a félvezetők első generációjával még találkozott. Szakmai munkássága egy korai felfedezése a távközlés és a számítástechnika összetartozásának. E témában 37 szabadalomban szerepel a neve. Kozma László a háború után –mint a Standard gyár műszaki igazgatója részt vett a budapesti telefonközpontok helyreállításában. Önéletrajzi írása a Standard perrel foglalkozik, aminek –értehetetlen módon– az egyik főszereplőjévé tették. A börtönből való szabadulása után rehabilitálták, visszaadták a Műszaki Egyetemen a katedráját és Kossuth díjat is kapott. 1960 és 1963 között a BME Villamosmérnöki Karának volt dékánja. A Magyar Tudományos Akadémia 1961-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta.

Élete alkonyán elsősorban a telefonhálózat problémájával foglalkozott, fontosnak tartotta az országos távválasztási rendszer, valamint az alközpontok rendszerének a kiépítését, általában a hazai telefonellátottság növelését. 1997-ben az amerikai IEEE Computer Society a "Computer Pioneer Award" posztumusz kitüntetésben részesítette.

A digitális gépek fejlődésével egyelőre még egyenes arányban folyt az analóg gépek fejlesztése is. A KFKI és a Posta Kísérleti Állomása, valamint a Haditechnikai Intézet is épített ilyen gépeket.

Az Irodagép Kísérleti Vállalatnál Hollerith rendszerű lyukkártyás irodagépeket terveztek, melyet végül használatba is állítottak. Az egyik ilyen példány például a Dunai Vasműnél, (ma DUNAFERR) teljesített szolgálatot.

A Budapesti Gyűjtőfogházban, ahol a tudomány számos akkori nagy alakja raboskodott, működött egy kutatóintézet, a KÖMI. A fogva tartott tudósok örültek, mert nem egy cella négy falát kellett évekig nézniük. Kutathattak, sőt az ÁVH-tól még a legfrissebb bel- és külföldi tudományos lapokat is megkapták, mert a KÖMI-nek műszaki-tudományos eredményeket kellett felmutatnia, azokat pedig megfelelő információk nélkül a KÖMI "munkatársai" nem tudták volna elérni.

A Gyűjtőfogház lakói a KÖMI-ben olvastak eloször az ENIAC-ról, az elso amerikai elektronikus számoló-berendezésről. E hírek hatására született meg a gondolat a tudósokban, hogy kiszabadulásuk után elektronikus számítógépet fognak építeni.

Már 1953-ban a KÖMI-401 (általános Épület és Géptervező Iroda néven jegyezték, egyébként a gyűjtőfogház tudósokkal telezsúfolt részlege volt) nevű vállalat levélben tudatta, hogy készen áll egy elektronikus, digitális számológép megtervezésére. Bár levelüket eljuttatták az MTA bizottságához, az viszont anyagi okokra hivatkozva elutasította a tervet.

1954-ben az MTA III. osztálya kiadott egy „Tájékoztatót”, mely szerint egy postatávíró szalagra lyukasztott programmal egy kb. 230db áramkörből álló nagyteljesítményű számológépet meg tudnának „kisipari módszerekkel” valósítani. Ennek a számológépnek a tervezési idejét 15 hónapra, elkészítését pedig 6-8 hónapra becsülték.

Az abakusztól a notebookig
30. ábra Kalmár László

Az MTA III javaslatára az MTA a Méréstechnikai és Műszerügyi intézetben (MÉMI) 1955 júniusában Tarján Rezső vezetésével létrehozott egy „nagyteljesítményű matematikai gépekkel” foglalkozó csoportot. Ekkor kapcsolódott a munkába Kalmár László (1905-1976), a szegedi József Attila tudományegyetem Bolyai János Matematikai Kutató Intézetének vezetője, aki később matematikai-logikai kutatásaival nagymértékben hozzájárult a hazai kibernetika fejlődéséhez.

A MÉMI ekkor már egy éve foglalkozott automatizálással. A számítógépet, mint a számolás automatizálását képzelték el. A nemzetközi eredményeket, mint blokkokat alkalmazva akarták megépíteni számítógépüket, de ez nem sikerült.

31. ábra
Kalmár László és Muszka Dániel

logikai_gep.jpg (12497 bytes)
Az abakusztól a notebookig

32. ábra
A szegedi katicabogár
(az első magyar kibernetikus gép)

A magyar számítástechnika bölcsője Magyarországon

1956 nyarán jött létre a Kibernetikai Kutatócsoport (KKCS), mint önálló kutatóhely. Ez a kutatógárda hozta létre az első magyar számítógépet. Bár először az merült fel, hogy egy szovjet Ural-I gépet vásárolnak, de végül egy szovjet dokumentáció alapján elkészült az M3 az első magyar számítógép.

Az M3 1957 őszétől 1959 végéig épült, de fejlesztése ezután is sok feladatot adott. A három korai informatikai alkotás közül csak az M-3 hatott igazán a tudományos és a gazdasági életre. A MESZ-1 megmaradt a BME oktatásában, de hamarosan elavult, mert a jelfogókat felváltotta az elektroncső, később pedig a tranzisztor. Hasonló volt a helyzet a jelfogós Kalmár logikai géppel is, ezt sem sikerült Kalmár professzornak az oktatásból a gyakorlati alkalmazásba átvinnie. Az M-3 gyorsan meghódította a kutatókat, de még a vállalatok szakembereit is, akik az M-3-mal számoltak ki nagyon sok –addig megoldhatatlan– feladatot, a tervhivatali mátrixoktól kezdve, a bonyolult matematikai és nyelvészeti problémákon keresztül egészen az Erzsébet híd statikai számításainak az ellenőrzéséig. Az MTA KKCS-ben ezeket a feladatokat az elso számítástechnikai alkalmazási szakemberek, Aczél István, Kornai János, Krekó Béla, Jándy Géza és Sándor Ferenc tették alkalmassá a „nagyon kis teljesítményű” M-3-as számítógépen való feldolgozásra.

Az M-3-asról

Az abakusztól a notebookig 33.ábra Az M-3-as

Az abakusztól a notebookig

34.ábra Az M-3-ast működtető szakembergárda egy része

Egy kb 60m2-es teremben helyezték el. A tetőre szerelt ventilátor gondoskodott a hűtésről. A teremben nagyon meleg volt, hiszen a több száz elektroncső pillanatok alatt befűtötte a termet. A programozás kezdetekben rendkívül nagy nehézséget jelentett, hiszen a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakadt a program, akkor a futtatást elölről kellett kezdeni, ami az M-3-as sebessége mellett nem is jelentett olyan kicsi időveszteséget. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M-3 operációs rendszer nélküli gép volt. A programozása gépi kódban történt. A gép memóriája 1024 szavas, 31 bites szavakból álló volt.

Kezdetben naponta 20 elektroncsövet kellett kicserélni, majd a konstrukció módosítása után ez a szám 10-re csökkent. Az M-3-as 30 művelet/mp sebességgel számolt. Az M3-ast később áttervezték. Az eddigi mágnesdobos tárat ferritgyűrűsre cserélték, valamint az alegység csöveit hosszabb élettartamú (3000 órás) rádiócsövekre cserélték, melyet az Egyesült Izzó akkor már gyártott.

Egy korabeli történet Kovács Győző az M3-as egyik szülőatyjának tollából: „Amikor az első feladat a ferrittárral lefutott, senki sem akarta elhinni, hogy helyes eredményt kaptunk, mert a korábban néhány perces számolás 1-2 másodperc alatt elkészült. Majdnem elkezdtük keresni a hibát, hogy miért áll le a ilyen gyorsan a gép.”

Az M3-ban összesen: 500 alegység, 1000 elektroncső, 5000 kuprox dióda, 4000 ellenálás, 3000 kondenzátor volt. A gép fogyasztása 10-15 kW lehetett.

Az M3-as alkotóinak (a KKCS munkatársainak) nem csak a gép összeállítása, üzemeltetése, hanem ezzel párhuzamosan a programozás, a feladatok számítógépre alkalmazása is feladata volt.

A számítógépet üzemeltető csoport, arra készült, hogy titokban egy második (továbbfejlesztett) számítógépet is megépít (magyar alkatrészekből, magyar dokumentációval és tervekkel), de az Akadémia „leleplezte” ezt a tervet. A fejlesztést leállították, és valószínűleg ez vezetett Varga Sándor a KKCS akkori vezetőjének leváltásához is.

Bár Magyarországon csak az M3-as volt „gyors” számításokra képes számítógép rengeteg összetett feladatot tudtak üzemeltetői programozói megoldani. Sajnos már sokan nem élnek azok közül a szakemberek közül akik ott „bábáskodtak a számítástechnika bölcsőjénél”, de többen ma is jelentős szerepet töltenek be a hazai számítástechnikai életben.

Csak összehasonlításképpen: Az Egyesült Államokban 1955-ben már 46 UNIVAC számítógépet helyeznek üzembe. Az UNIVAC már szöveges információt is tud kezelni, azonban a ráfordított költség sokszorosa az M3-nak.

Az számítógépipar kialakulása (Az első generációs elektronikus számítógépek)

A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális gépeket soroljuk. Ez az időszak 1940 és 1954 közé tehető. A háború és a háborús kutatások nagy lendületet adtak a számítógépipar fejlődésének.

1939-ben az Egyesült Államokban az Iowa State College-ban megépíti egy elektronikus gép prototípusát John Atanasoff (1903-) és Cliffor Berry (1918-1963). Az építők nevének kezdőbetűiből a számítógép az ABC nevet kapja.

1943 decemberére készült el a Colossus nevű számítógép, mely a németek Enigma kódoló gépén elküldött üzenetek megfejtésére szolgált. (Összesen 10 db ilyen gép készült, műszaki leírásukat a világ, a haditermékek 50 éves titkosítása miatt azonban csak napjainkban ismerhette meg.)

Az abakusztól a notebookig 35. ábra A Colossus

Az abakusztól a notebookig 36. ábra Az ENIAC

1946-ban fejezik be az ENIAC (Electronik Numerical Integrator And Computer) építését. (USA) A fejlesztők között találhatjuk John Presper Mauchly és John William Eckert nevét. Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták.

A számítógépek nagy része hadi célokat szolgát. A gépeket a lőpálya elemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták. A haditechnika főleg a matematikai, fizikai, valamint az alkalmazott tudományok képviselőinek szaktudására számított. Számos kutatólaboratórium szerveződött e téma köré, és ezek a kutatólaboratóriumok közvetve, vagy közvetlenül segítették a számítástechnika fejlődését, a számítástudomány elméleti megalapozását.

A korszak egyik legjelentősebb tudósa Neumann János (1903-1957) magyar származású tudós volt

Az abakusztól a notebookig 37. ábra Neumann János

Az abakusztól a notebookig

38. ábra Neumann és az EDVAC

1930-as évek közepén kutatásait a hangsebességnél gyorsabb turbulens folyadék és gázáramlásában folytatja. Ekkortájt ismerte fel, hogy a nemlineáris parciális differenciálegyenletek témakörének alapvető titkait. Megállapította, hogy a hagyományos úton, analitikusan, de még az akkor már ismert kvalitatív vizsgálati módszerekkel is, ezek a nemlináris egyenletek által leírt jelenségek megközelíthetetlenek. A második világháború elejére a lökés- és robbanási hullámok vezető szakértője lett, ily módon kapcsolatba került 1937-tol a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. 1940-57 a Maryland állambeli Aberdeeni Kísérleti Lőtér Ballisztikai Kutató Laboratóriuma tudományos tanácsaó bizottságának tagja. 1941-1955 a Hadianyag ellátási Hivatal konzulense. 1943-tól a New Mexico állambeli Los Alamosban a Los alamosi Tudományos Laboratórium (AEC) konzulense lett. Ez idoben a két város és New Jersey állambeli Princeton között ingázik. 1945-tol haláláig az elektronikus számítógépprogram igazgatója lett a Felsőfokú Tanulmányok Intézetében.

1943. végétől csatlakozik a Los Alamosban folyó munkához. Ekkor a legfőbb probléma az, hogyan lehet a kritikus tömeget gyorsan elérni. Ehhez az egyik gondolat az volt, hogy a külön-külön kisebb tömegű részeket gömbbé kell egyesíteni, de úgy, hogy egyszerre jöjjön létre az egészben a láncreakció, azaz az esetleges kisebb részekben létrejövő helyi láncreakció ne robbantsa szét a bombát a tényleges felrobbantás elott. A részek egyesítésének technikai részleteit együtt dolgozták ki Seth Nedermeyer, Teller Ede, James L. Tuck és Neumann. A gömb alakú lökéshullám létrehozása volt a fő probléma, amelyre Neumann és Tuck találta meg a szellemes megoldást egy lencse alakú nagy erejű robbanóanyag formájában, amely végül is biztosította, hogy a hasadó anyag egy darabja sem lökődött ki az összerobbantás után, ami tekintélyes energia veszteséget okozhatott volna. Talán pont e munka kapcsán volt felmérhető az, hogy mennyire hasznos lett volna egy számításokat gyorsan elvégző gép használata.

Neumann és Goldstine személyesen először 1944-ben találkozott, miután Goldstine kijött a kórházból, az aberdeeni állomás peronján. Goldstine látásból ismerte Neumannt, bátorságot gyűjtve megszólította, és Philadelphiába tartó útjuk közben beszélgettek. Hamarosan szó esett arról, hogy Goldstine egy olyan gépen dolgozik, amely másodpercenként 333 szorzásra képes. Neumann érdeklődését ez nagyban felkeltette, és hamarosan olyan beszélgetésbe fogtak, amely inkább hasonlított egy doktori szóbeli vizsgán folytatott beszélgetéshez, mint kötetlen, humoros csevegéshez. Az első ENIAC-nél tett látogatásakor már két akkumulátoros egység már működött, ezekkel folytak a kísérletek. Eckert a küszöbön álló látogatás előtt elég sok fenntartással viseltetett Neumann iránt. Ennek talán egyik oka az volt, hogy igen sok tudós látogatta meg a munkálatokat és adott "hasznos" tanácsokat. Eckert ki is jelentette, hogy ha Neumann első kérdése a gép logikai szerkezetére fog vonatkozni, akkor ő is hinni fog zsenialitásában, egyébként egy újabb látogatáson is túlesnek. Természetesen Neumann első kérdése erre irányult. Később az EDVAC építésén együtt dolgoztak.

1945-től a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már foglalkoztatta az emberi agy működése. Az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le a figyelmét. Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann egy alkalommal így nyilatkozott: “a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd”. Felismerte, hogy egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem az, hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át.

Neumann az elektronikus számológépek tervezése terén is fontos újítást vezetett be. Korábban a tervezésnél csak a legfontosabb nagy egységek (mint például az aritmetikai egység, programvezérlű egység stb.) jelölésére használtak funkcionális vázlatokat, ami az áttekinthetőséget erősen megnehezítette. Neumann olyan szimbolikát vezetett be, amely alkalmas volt arra, hogy konkrét műszaki megoldástól függetlenül a számítógép logikai struktúráját teljes részletességgel ábrázolja. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezést két egymástól független részre bontsák: először a Neumann által bevezetett jelölésekkel a szükséges mélységig megtervezik a gép logikai struktúráját. Ezt a munkát általában matematikusok végzik. Az így elkészült logikai struktúra kerül át azután a szorosabban vett műszaki tervezésbe, ahol a logikai szimbólumokat alkalmas módon instrumentálják. Ennek a gépek tervezésénél bevezetett szimbolikának a hatása hasonlatos volt a matematikában tapasztalt hatáshoz, amikor annak szimbolikáját bevezetették. Ez a szimbolika adott később ötletet a modulrendszer kidolgozására is.

Neumann számos egyetemmel és akadémiával tartott kapcsolatot. Tudományos munkásságát tanácsadói kinevezések és díszdoktori oklevelek jelzik.

1946-ban kezdett hozzá csoportjával a princetoni Institut for Advanced Studies intázetben egy új tárolt programú számítógép megtervezésének. A számítógépet IAS névre keresztelték az intézmény neve után. Az IAS tervezéséről több publikáció is megjelent, melyeknek később igen nagy hatása volt a későbbi számítógépek fejlesztésére.

Neumann 1949-től az atomenergia bizottságban egyre több kapcsolatot épít ki, 1955-től pedig Atomenergetikai kormánybiztos lett.

1955 májusában Washingtonba költöztek, augusztusban viszont bal vállában súlyos fájdalmak léptek fel. A műtét csontrákot állapított meg, amely később a gerincét is megtámadta. A betegség kialakulását nagy valószínűséggel az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzése okozhatta. 1956. januárjától csak tolókocsival volt képes közlekedni, de munkáját tovább folytatta. Áprilisban be kell feküdnie a kórházba, ahol még egy ideig próbált utolsó könyvén dolgozni, de a betegség véglegesen felülkerekedett rajta, 1957. február 8-án meghalt.

1944-1948 épül az ENIAC utóda az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) melynek építésében Neumann is már részt vesz.

1950-ben készül el az első UNIVAC (UNIVersal Automatic Calculator) az első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban is gyártott számítógép. A tervezői John Presper Mauchly és John William Eckert. 1952-ben ezzel a géppel jósolják meg az elnökválasztás eredményét a szavazatok 7%-ának összeszámolása után. A valószínűség számítás később igazoltan helyes eredményt ad.

1947 és 1954 között számos más számítógép típus is megjelenik:

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1947 SSEC (Selective Sequence Electronic Calculator; USA)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1950 Mark III

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1952 MESM és BESZM (Szovjetúnió)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1952 Whirlwind (MIT Digital Computer USA haditengerészet)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1952 IBM-701 (Az első tárolt programozású azámítógép. USA)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1953 Sztrela (Szovjetúnió)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1954 IBM-650 (Az első üzleti célra szánt számítógép 2200 darabot gyártanak belőle)

A magyarországi továbbfejlődés

A KKCS-t az SZK váltja fel 1960 nyarán. A számítógép építési problémáját a használatának kérdései váltják fel. Az M-3-as egyedisége ugyanakkor nagyon jó alkalom volt arra, hogy a számítástechnikával foglalkozó tudósok több céggel is felvegyék a kapcsolatot, számukra a későbbiekben szakembereket képezzenek ki.

1961-ben újabb gépek érkeznek a Szovjetunióból. Két Ural-I-et kap a KFKI (Központi Fizikai Kutató Intézet) és a KSH-ba (Központi Statisztikai Hivatal). A KPM-be egy Bull-Gamma ET adatfeldolgozó gép érkezik. A NIM (Nehézipari Minisztérium) és a KGM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) számítóközpontjába egy-egy ELLIOT-803-B adatfeldolgozó gép kerül.

Az ÉM és az MKKE és az MTA SZK 1965-ig három Ural-II számítógépet állít üzembe.

 Az abakusztól a notebookig

39. ábra Ural I

Bár az új számítógépek sokkal nagyobb teljesítményűek voltak, mégis az un.: első generációs gépek közé tartoztak, és egy idő után ugyanazokat a hibákat produkálták, mint az M-3-as.

Az M3-as az Ural-II, ELLIOT gépekhez viszonyítva már elavultnak számított, így néhány évig az a furcsa helyzet fordult elő, hogy az SZK szakemberei egyes feladatokat a NIM és a KGM számítóközpontjában lévő gépeken kellett, hogy futtassanak.

A kutatás másik vonala –bár szorosan kapcsolódik a számítógépek fejlődéséhez és a számítógépek kialakulásához– a kibernetika illetve az automatizálás kutatása volt. Ennek fő feladatát az AKI (Automatizálási Kutató Intézet) látta el. A kutatások párhuzamosan folytak a Magyar Tudományos Akadémia keretében.

Az 1960-ban létrejött KFKI Elektronikus Kísérleti Üzeme kifejleszti a 128 csatornás analizátort a TPA elődjét.

1965-ben elkészül az első TPA(Tárolt Programú Analizátor), mely már tranzisztoros változatban készül.

1969-ben a PDP-8-as számítógép konstrukciója alapján elkészül a TPA-10 1972-től „tömeggyártásban készült. A TPA-t a TPA-70 és az ATPA-1100-as követte. Közben a nagyobb vállalatokhoz megérkeztek az R-10-es tervei és az ezt követő szériák.

Az abakusztól a notebookig40. ábra PDP-11

Az abakusztól a notebookig41. ábra TPA-1001

1971-ben elkezdődött a Számítástechnikai Központ Fejlesztési Program. A Központi Fejlesztési Program keretében az akkori szocialista országok közös számítógépgyártásba kezdtek, Magyarország az R 10 számítógépet gyártotta. 1975-ig sikerült a számítástechnikai kultúra alapjait lerakni, beindult a számítástechnikai szakemberek képzése.

1971 elején 120 számítógép működött hazánkban, ez 1977 végére számuk 521 kis és 329 mini kategóriájú számítógépre javult.

1976-80 között elsősorban a mennyiségi növekedés a jellemző, 1981-től viszont előtérbe kerülnek az alkalmazások, majd a számítástechnika bevonult a közepes- és nagyvállalatok életébe.

A számítógép ipar fejlődése (a második generációs számítógépek)

A második generációs számítógépek tranzisztorokat, ferritgyűrűs tárakat tartalmaznak. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel az előre nem látható eseményeket a számítógépek önmaguk is kezelni tudják. A második generációs számítógépeknél jelennek meg az operációs rendszerek és a magas szintű programozási nyelvek. A második generációt az 1955-1960-as évek közé lehet tenni.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1954-1957 között dolgozzák ki az IBM-nél John Backus vezetésével a FORTRAN nyelvet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1955 Jay Forester a MIT-nél kidolgozza a ferritgyűrűs memóriát.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: D.T. Ross kifejleszti az APT-t (Automatic Programmed Tool).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: A kormányzat tröszt ellenes pere az IBM ellen eldőlt; jóváhagyják azt a rendeletet, mely megköveteli, hogy az IBM el- és ne bérbeadja számítógépeit.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: A. Newell, D. Shaw és F. Simon kigondolján az IPL nyelvet (Information Processing Language.)

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: RCA szállítja a Bizmac-ot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: Ifjabb T.J. Watson elfogadja az IBM elnöki posztját.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1956: John McCarthy megalkotja az MI szóösszetételt /mesterséges intelligencia/ (artificial intelligence).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1957: Megvalósul az a Datamation első kiadása.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: Zürichben bemutatkozik az ALGOL, az első IAL (International Algebraic Language) nezetközi algebrai nyelv.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: Az első virtuális memóriával rendelkező gépet az Atlast, Feranti mutatja be Angliában. A gépet R.M. Kilburn fejlesztette ki a manchesteri egyetemen (University of Manchester).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: A NEC-nél megépül az első elektronikus számítógépek: a NEC-1101-es és 1102-es.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: Frank Rosenblatt a Mark I-hez a CRT-t használva kimeneti egységet épít.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: John McCarthy vezényletével a MIT kifejleszti a LISP nyelvet az IBM 704-re.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: Seymour Cray megépíti az első teljesen tranzisztoros szuper-számítógépet a Control Data Corp (CDC) cégnél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1958: Jack Kilby „Texas Instruments”-jét gyártják először integrált áramkörrel. Ebből a számológépből Magyarország később nagy tételben importál.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Megalkotják a COBOL nyelvet a Conference on Data System Languages-nél (Codasyl), amelynek alapja Grace Hopper Flow-Matic-ja.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Az első programcsomagot a Computer Science Corporation árusítja.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Az IBM bemutatja 1401-est. Több mint 10,000 egységből áll.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Az IBM szállítja az első tranzisztoros, számítógépeket az 1620-ast és az 1790-est.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Jack S. Kilby a Texas Instruments cégnél szabadalmaztatja az integrált áramkört.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1959: Robert Noyce a félvezetők használatával kifejleszti az integrált áramkörök egységes szerkezetének alapgondolatát.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: Benjamin Curley kifejleszti az első minicomputert, a PDP-1-est, a Digital Equipment Corporation-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: A COBOL nyelv fut az UNIVAC II-őn és az RCA 501-en.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: Control Data Corporation kiadja első termékét, a nagytudású számítógép neve: CDC 1604.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: A DEC is gyártja az első kis számítógépet a PDP-1-et.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: Az első elektronikus kapcsoló központi iroda működésbe lép Chicago-ban.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1960: Megjelennek az első cserélhető mágneslemezek.


A számítástechnika üzlet és tudomány (a harmadik generációs számítógépek)

A harmadik generációs számítógépek már integrált áramköröket használnak. Kialakul a multiprogramozás és a párhuzamos működtetés, melynek segítségével lehetőségünk van egy számítógépet egy időben több feladatra is használni. A harmadik generációs számítógépek már monitorokat is használnak, valamint felhasználóbarát programozási nyelvet. Előrelépések történnek a távadat átvitelben is. A harmadik generáció korszakát az 1961-1971-es évekre lehet tenni.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)Az 1960-as években az un. miniszámítógépek gyártása tömegessé válik.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1961: Multiprogramozott üzemmódban fut a Stretch (rugalmas, sokoldalú) komputer. A MIT F. Corbato vezényletével a Time-sharing (időosztást) alkalmazza az IBM 709 és 7090 számítógépeknél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1961: IBM bemutatja a Stretch computer-t Los Alamos-ban. Ez a tranzisztoros számítógép 64 bites adatátvitelel , ez az első nyolc bit azaz bájt használó számítógép, mely fennmarad l971-ig.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1962: Ken Iverson megalkotja az APL programnyelvet. (A Programming Language) a Harvard University és az IBM közös támogatásával.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1962: A Rand Corporation, és az IBM megalkotja az első általános szimulációs nyelvet a SIMSCRIPT-tet, melyből a GPS fejlődik ki.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1962: IBM piacra dobja az 1311-es hordozható lemezt.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1962: IBM's U.S.-based annual revenues from computer products reaches $1 billion and for the first time surpasses its otherrevenue.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1962: H. Ross Perot megalapítja az EDS-t (Electronic Data Systems) Dallasban.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1963: Control Data beolvasztja a Bendix Corp. Computer-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1963: A General Motors és a MIT Lincoln Laboratories kifejleszti a párbeszédes grafikus felületet (DAC-1) (Sketchpad), ezt használták a száítógéppel segített tervezésben (resulting in computer-aided design (CAD)). Sketchpad használta először a fényceruzát, amelyet Ivan Sutherland fejlesztett ki.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1963: DEC forgalmazza az első PDP-5-ös minikomputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1963: A Tandy megszerzi a Radio Shack-et (9 stores).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: Az IBM bejelenti a 360-as rendszert, ez az első kompatíbilis számítógépcsalád.

Az abakusztól a notebookig42. ábra Kemény János

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: A Control Data Corporation bemutatja a CDC 6000-est, amelyek 60-bites szavakat használnak és párhozamos műveleteket (parallel processing). CDC árulja a 6600-ast, ez az utóbbi évek leggyorsabb számítógépe. Seymour Cray tervezte.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: Tom Kurtz és John Kemeny megalkotja a BASIC nyelvet (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Language) Dartmouth-ban. A BASIC program az első time-sharing programnyelv.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: M.R. Davis és T.D. Ellis kifejlesztik a grafikus felületet (Graphic tablet) s Rand Corporation-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: Honeywell bevezeti a H-200-ast az IBM az 1400-as rendszert tekinti alapnak.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1964: Az NCR bevezeti a 315/100-ast.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1965: CDC megalapítja a Control Data Institute intézetet, amely biztosítja a számítógépes képzéseket.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1965: Digital Equipment árulja a PDP-8-at az első minikomputert.

1965: Az első doktori fokozatot számítógépes tudományokból Richard L. Wexelblat szerzi meg a Penszilvániai egyetemen (University of Pennsylvania).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1965: IBM szállítja az első 360-as rendszert, ez az első integrált alaplapú számítógép, vagy más néven harmadik generációs komputer.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1966: Honeywell megszerzi a Computer Control Companyt, a minikomputerek gyártóit.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1966: Scientific Data Systems (SDS) kifejleszti a Sigma 7-et.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1966: Texas Instruments a leggyakrabban használt megbízható kézi számológép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1967: DEC bemutatja a PDP-10-es számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1967: A.H. Bobeck a Bell Laboratories-nál kifejleszti a buboréktároló.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1967: Burroughs szállítja a B3200-ast.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1967: Először nyomtatják a Computerworld magazint.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1968: Joshua Lederberg a Stanfordi egyetemen (Stanford University) elkészíti a Dendral nevezetű orvosi diagnosztikai programot. Az első ilyet kategóriájában.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1968: Univac bemutatja a 9400-as számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1968: Gordon Moore és Robert Noyce megalapítja az Integrated Electronics (Intel) Corp.céget.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1969: Edson deCastro elhagyja a DEC-et, útjára indítja a Data General Corp. És bemutatja a Nova nevezetű 16 bites miniszámítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1969: Megrendezik az első nemzetközi MI (mesterséges intelligencia) konferenciát.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1969: Az IBM szétválasztja a hardwaret és a softwaret; bevezetik a minikomputer vonalat a System/3-at.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1969: Lockheed Electronics legyártja a MAC-16-ost.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1969: Nicklaus Wirth megírja a PASCAL fordítóprogramot és telepíti a CDC 6400-asra.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: Computer Logic Systems legyártja a SLS-18-ast.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: DEC legyártja az első 16-bites minikomputert, a PDP-11/20-ast.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: Data General legyártja SuperNova nevű számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: Megrendezik az első ACM sakk-komputer versenyt.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: Honeywell elsajátítja General Electric komputerének működését.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: IBM legyártja az első 370-es rendszert, a negyedik generációs számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1970: Xerox Data Systems bemutatja a CF-16A számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: Computer Automation bemutatja az Alpha-16-ot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: IBM bemutatja a 370/135-ös és 370/195-ös (mainframe computers) nagyszámítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: Floppy disks bemutatkozik betöltve az IBM 370-es kódjait.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: Intel Corporation bejelenti az első mikroprocesszort, az Intell 4004-est, amit Marcian E. Hoff vezette csoport fejlesztett ki.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: John Blankenbaker megépíti az első személyi számítógépet a Kenbak I-et.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: Az NCR bemutatja a Century 50-et.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1971: Sperry-Rand átveszi az RCA számítógép vonalát.

Számítógépek nagy tömegben (a negyedik generáció)

A számítógépek negyedik generációját az 1970-es évektől napjainkig számíthatjuk. A gépek igen nagy integráltságú áramkörökből épülnek fel. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szervezésében. A korábban bevett megoldásokat tökéletesítik. A negyedik generáció jellemzője, hogy a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét. A korszak fontosabb eseményei 1994-ig.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1972: Elindul a Cray kutatási projekt.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1972: Gary Kildall a Naval Postgraduate Schoo-ban megírja a PL/1-es programnyelvet, az első programozási nyelvet az Intel 4004 mikroproceszorra.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1972: Az Intel kifejleszti a 8008-as processzort, amely 8 bites.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1972: Megalakul a Prime Computer cég.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1973: Megrendezik az első nemzeti számítógépes konferenciát (National Computer Conference (NCC)) New York-ban.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1973: Alain Comerauer a Marseillesi egyetemen (University of Marseilles-Luminy), kifejleszti a PROLOG nyelvet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1973: Winchester disk drives első bemutatkozása az IBM-nél, A 3340-es modellben használták a közvetlen hozzáférésű készüléket.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1974: Az Intel bemutatja a 8080-as, 8 bites mikroprocesszort, amelyet számos személyi számítógépben használnak.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: Bemutatkozik a Cray-1 szuperkomputer.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: Homebrew Computer Club, az első figyelemre méltó személyi számítógép használó klub létrejön.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: A MITS bemutatja az Altair nevű személyi számítógépet, a nevét egy népszerű sorozat a Star Trek (Űrszekerek) egyik űrhajója után kapja. A készlet 397 dollárba kerül amelyben egy 256 bájtos komputer van. A kivitel és bevitel kapcsolókból és lámpákból áll. A terveket Ed Roberts és Bill Gates készítette.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: Létrejön a Microsoft . Az alapítók Bill Gates és Paul Allen akik a BASIC nyelvet alkalmassá teszik a MITS Altair PC használatára.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: Megnyílik az első számítógép áruház Santa Monica-ban.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1975: Xerox kivonul a (mainframe) nagyszámítógépek piacáról.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: A T/16 az első olyan komputer, mely a hibákat kezeli bemutatkozik a Tandem-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: A Stanfordi egyetemen E. Shortliffe vezetésével kidolgozzák a MYCIN nevű szakértői rendszert, mely a vérben terjedő fertőző betegségek felismerésében segít.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: A NEC bemutatja a 800-as és 900-as rendszert, mely általános célú (sokféle alkalmazhatóságú) nagyszámítógép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: Seymour Cray megtervezi és kiadja a Cray 1-et, amely 200,000 freon-csöves IC-t tartalmaz és 100 millió lebegőpontos műveletet végez másodpercenként (MFLOP).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: Perkin-Elmer és Gould SEL bemutatja a Superminicomputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1976: A Zilog bemutatja a Z-80-as csipet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1977: Létrejön az Apple Computer és bemutatja az Apple II személyi számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1977: Az Apple, Commodore, és a Tandy megkezdi személyi számítógépei árusítását.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1977: A DEC bemutatja az első 32-bites superminicomputert, a VAX-11/780-at.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1977: Datapoint bemutatja az ARC rendszert, az első helyi hálózati rendszert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1977: Megnyílik az első First franchise stílusú számítógép áruház a ComputerLand Morristown-ban, a Computer Shack indítja útnak.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1978: Texas Instruments bemutatja a mond és betűzd (Speak-and-Spell) iskolai játék és oktatóprogramot, amelynek jelentőssége a digitális beszéd.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1978: A számítógép használók köre az USA-ban túllépi a fél milliót.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1978: Megrendezik a COMDEX-et, az első szakmai kiállítást.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1979: Az Ada programozási nyelvet a CII-Honeywell Bull (France)csoport fejleszti ki Jean Ichbiah vezetésével.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1979: A Source éa a CompuServe on-line információs szolgáltatásokat nyújt.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1979: VisiCalc, az első elektronikus táblázatkezelő program bemutatkozik a West Coast Computer Faire-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1979: A Wordstar, a legtöbbet forgalmazott szövegszerkesztő program a PC-re. Melyet a Micropro fejlesztett ki és forgalmaz. (A szoftver sikerén felbuzdulva változtatták nevüket ebben az évben Wordstar International-é).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1980: A Control Data Corporation bemutatja a Cyber 205-ös szuperkomputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1980: Az InfoWorld első kiadadásának dátuma.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1980: A Bell Laboratories-ból kikerül az első Microsoft license a UNIX operációs rendszernek., és bemutatják annak XENIX adaptációját.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1980:A használatban lévőszámítógépek száma az USA-ban meghaladja az egymilliót.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1981: A Commodore bemutatja a VIC-20-as házi számítógépet (home computer), amelyet több mint egymillió példányban adnak el.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1981: Az IBM betör a személyi számítógépek piacára.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1981:Az Osborne Computer bemutatja az Osborne 1-et, az első hordozható számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: AT&T beleegyezik a 22 Bell System csoport feloszlatásába pontot téve egy 13 éves per végére, amit az igazságügyi minisztérium indított el.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: Compaq Computer cég megalakul.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: Létrejön a Sun Microsystems.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: A Microsoft által forgalmazott MS-DOS rendszert 50 számítógépgyáró teszi az első 16 hónapban. Hozzáférhetővé.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: Time Magazine a számítógépet nevezi az év emberének.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1982: Az USA eláll az antitröszt törvény megsértésének vádjától az IBM-nél. (A per 1969-ben kezdődött.).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1983: A Compaq elkezdi első számítógépeinek eladását. Januárban 111 millió dollár bevételre tesz szert. Ezzel rekordot dönt. Az amerikai üzlet történetében a Compaq a legsikeresebb lesz az első éves eladások tekintetében.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1983: Bemutatkozik a Cray 2-es számítógép, mely egy billió FLOPs (/floating point operations per second/ lebegőpontos számokkal végzett művelet per másodperc) elvégzésére képes.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1983: A Lotus 1-2-3 táblázatkezelő program a VisiCalc helyébe lép a jobb minőségű számítógépeken.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1983: A NEC bejelenti az SX-1 és SX-2 szuperszámítógépeket.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1983: Az USA-ban használatba lévő számítógépek száma meghaladja a tízmilliót.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1984: Az Apple bemutatja a Macintosh komputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1984: Az IBM bemutatja a PC AT-t (Advanced Technology). Az IBM beolvassza a Rolm Corp. Céget, amely majd a távközlési ágazathoz tartozik.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1984: A Tandy 1000 személyi számítógép lesz az első IBM PC-kompatíbilis számítógép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1985: Az IBM átadja az új 3090 Sierra rendszert..

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1986: A Compaq az első 500-ban. (A gazdasági sikerek listáján.). Bemutatkozik az elsőt Intel 80386-os alapú PC.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1986: A Computerworld kiadja 1000. példányát November 3-án.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1986: A HP bemutatja a Spectrum vonalat a csökkentett utasításkészletű számítógépet. (reduced instruction set computers (RISC)).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1986: A számítógépek száma az USA-ban meghaladja a 30 milliót.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: IBM bemutatja a PS/2 családot, és a z év végéig, több mint 1 milliót elad belőle.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: A Cray kutatói bemutatják a Cray 2S-t, amely 40%-al gyorsabb a Cray 2-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: Az ETA Systems bemutatja az ETA-10 szuperszámítógép családot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: A Sun Microsystems bemutatja az első RISC proceszorral rendelkező munkaállomást.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: Az Apple piacra dobja a Macintosh II; Macintosh SE; és HyperCard gépeit.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987:Az IBM bemutatja az SAA-t (Systems Applications Architecture).

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: A DEC bemutatja a Vaxstation 2000 workstation komputert, éa a MicroVAX 3500-at valamit a 3600-at.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: Aldus kifejleszti és piacra dobja a PageMakert az IBM PC-re és az azzal kompatíbilis számítógépekre.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)tevékenysége első évében szemben a Compaq 111 milliójával

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1987: A Texas Instruments bemutatja az első AI microprocessor chip-et.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Cray Research bemutatja a Cray Y-MP-t, a 20 millió dolláros szuperszámítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Az IBM bemutatja az új mainframe computer operációs rendszert az MVS/ESA-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Az IBM bejelenti a hosszú ideje várt Silverlake közép kategóriás komputert az AS/400-ast.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Motorola bejelenti a 88000-as RISC mikroprcesszor elkészültét.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Megszületeik az Apollo az első grafikus szuperszámítógép. Ezt a számítógépet a három dimenziós grafikus alkalmazások céljaira hozták létre.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: A PC csapat ráveszi a Compaq-ot az új EISA szabvány bemutatására, melyet az IBM PS/2 MicroChannel bus-a lecserélésére hoznak létre..

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Az IBM bemutatja az ES/3090 S sorozatú nagygépes számítógépcsaládot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Az IBM 3.6 billió dolláros szerződést köt, és megépítik az új generációs légiforgalom irányító rendszert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: A Next felavatja azt az újító jellegű munkaállomást, amely az első törölhető optikai lemezt használja elsődleges háttértárolónak. Az IBM engedélyezi a Next grafikus felhasználói interfészét.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1988: Az Interneten keresztül egy ártalmatlan komputerféreg terjed el, és több ezer számítógépet kényszerít térdre.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Solbourne Computer bemutatja az első Sun 4-kompatíbilis komputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A DEC bemutatja azt a munkaállomást, amelyet a Mips Computer RISC mikroprocesszorával működik

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Az Intel bejelenti a 80486 mikroprocesszor gyártását éa az I860 RISC társprocesszort.. Minkét chip több mint egy millió tranzisztort tartalmaz.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: IBM bejelenti az Officevision programot, amely SAA protokolt használ, a PS/2s, PS/2 LANs, AS/400 nagyszámítógépeken fut.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A Seagate megvásárolja a Control Data mágneslemezekkel foglalkozó részét 450 millió dollárért.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Az Apple bemutatja a a régóta várt hordozható Macintosh-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A világon több mint 100 millió számítógép használó van.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A Poqet bemutatja az első zseben hordozható MS-DOS operációs rendszerrel rendelkező számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A Grid bemutatja az a laptop számítógépet, mely un. érintőpaddal rendelkezik, mely felismeri a kézírást. Ezt nevezik GridPad-nek.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A számítógépek száma az USA-ban meghaladja az 50 milliót.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Az elemmel is működő notebook számítógépet, melyben merev és hajlékonylemez is a Compaq's LTE és LTE/286 néven forgalmazzák.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: A Digital Equipment kibővíti a VAX-családot, mellyel belép a mainframe gépek küzdőterébe a VAX 9000-nél.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Megérkezik az első EISA-alapú személyi számítógép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1989: Bemutatkozik az első 80486-alapú számítógép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: A Motorola bemutatja a 68040-es mikroprcesszort.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990:Az IBM bejelenti a RISC Station 6000-es családot, mely a legnagyobb teljesítményű munkaállomás.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: A Digital Equipment bejelenti a hibatűrő VAX komputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Cray Research bejelenti legújabb szuperszámítógépét, a Y-MP2E-t, melynek induló ára 2.2 millió dollár..

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: A Microsoft elkészíti a Windows 3.0.-át.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Az IBM piacra dobja a PS/1-et, amely az otthoni és munkahelyi irodák számítógépjeként reklámoz.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Az IBM bemutatja a System 390-et (kódnevén a Summitot), amely az 1990 év nagyszámítógépe.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Az NCR leállítja saját nagyszámítógépes (mainfram) rendszereinek fejlesztését, és az Intel 486 és az azt követő mikroprocesszorok fejlesztésével foglalkozik.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Az Apple bemutatja a Macintosh legfrissebb szériáját: A klasszikus LC és IISI-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Az Intel beindítja a parallel szuperkomputerek gyártását 500 860 RISC mikroprocesszorokkal.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: A Sun Microsystems kibocsátja a SPARCstation 2 számítógépet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: A Microsoft az IBM, Tandy, AT&T és más cégekkel együtt kidolgozza a szoftverek multimédiás alkalmazhatóságát.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1990: Bemutatkozik az első SPARC kompatíbilis munkaállomás.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A Go Corp. Elkészíti a PenPoint-ot, egy toll vezérlésű számítógép operációs rendszerét.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: Az Advanced Micro Devices bejelenti az AMD 386-os mikroprocesszort, amely az Intel 386 csippel kompatibilis.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A Notebook PC-k divatba jönnek.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: Az intel bemutatja a 486SX processzort, melyet alacsonyabb áron kínál mint a 486 csipet.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: Az Apple elkészíti a System 7.0-s operációs rendszert a Macintosh-ra.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A Microsoft-tól kigördül a DOS 5.0-s operációs rendszer, melynek óriási sikere van.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A SunSoft, a Sun Microsystem leányvállalata, bemutatja a Solaris-t a UNIX operációs rendszer SPARC munkaállomáson futtatható verziója és a 386-os, 486-os PC-ken is működik.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A Bell cég megkapja a bejegyzési engedélyét az on-line információs szolgáltatási piac megnyitására.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: Az Apple piacra dobja a PowerBook notebookot és a Quadra Macintosh PC-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: A Wavetracer bemutatja a Zephyr párhuzamos számítógép rendszert, amely 8192 processzort használ.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1991: Bemutatkozik az első általános célú toll-vezérlésű számítógép.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: Az IBM kibocsátja az OS/2-es 2.0-s verzióját, amelyet 1 millió vásárló vesz meg.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Microsoft bemutatja a Windows 3.1-et és majdnem 10 millió ember vásárolja meg.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Sun Microsystems piacra dobja az új generációs SPARC számítógépet, a SPARCstation 10-es családot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Compaq bejelenti több új ágát a PC-nek, és meghatározza az ár változások irányát. Az alacsony-ár stratégia rendkívül sikeres lesz.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Digital Equipment bejelenti új generációs számítógépét a RISC alapú Alpha komputert.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Microsoft bemutatja a Windows for Workgroup-ot.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: Az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely az 586-os nevet váltja fel.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1992: A Hewlett-Packard piacra dobja a LaserJet 4 nyomtatót, mely,600 DPI (dots per inch) felbontású lézernyomtató.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Novell kiadja a NetWare 4.0-át.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: Az IBM bemutatja az AS/400-as F szériáját.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Lotus piacra dobja a Notes 3.0-át.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Motorola elindítja az első PowerPC mikroprocesszor eladásokat.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Microsoft elkészíti a Windows NT-t.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Pentium alapú rendszerek árusítása beindul.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: Az EPA's Energy Star Initiative bemutatkozik és a legtöbb PC eladó támogatja a programot, mely a PC-k energiagazdálkodását ellenőrzi.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: Az Apple piacra dobja a Newton MessagePad-et, az első Newton számítógépet, mely személyi asszisztensként működik.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Compaq bemutatja a Presario-t, a PC család célja az otthoni piac.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: A Microsoft körvonalazza a Plug and Play és a Microsoft at Work (MAW) elképzeléseit.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993:Az IBM bemutatja az első workstationst (munkaállomást) PowerPC chippel.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1993: Az IBM elkészíti az OS/2 for Windows-t, ami az OS/2 használatát lehetővé teszi Windows környezetben.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1994: A Macintosh elkezdi a PowerPC-k árusítását.

ddot_lbrown_brown_s.gif (201 bytes)1994: Az Intel bemutatja a 486DX4-es mikroprocesszort.

A negyedik generációs számítógépek korszaka napjainkig tart. Ez a korszak elérte azt, hogy a számítógépek...


Számítógépek a Magyar otthonokban

Az időközben a Nyugaton kifejlesztett mikroszámítógépek hamarosan megjelennek nálunk is (ZX80, ZX81, Commodore VC20, Commodore VC64, ZX Spektrum). Elkezdődik a mikroszámítógépek hazai gyártása (HT 1080Z, HT 2080Z, Primo, TV Computer, stb.)

43. ábra AIRCOMP 16

Az abakusztól a notebookigA gép a Lukács fivérek szépreményű homelab II gépének szövetkezeti sorozatgyártású változata. Ami kiemeli a többi hasonló gép közül az a kiváló (szintén a Lukács fivérek által fejlesztett) BASIC nyelv.

A gép paramétereit tekintve a kategóriájában átlagosnak mondható. Z80 processzor 4Mhz-es órajelen, 16K RAM és 16K ROM, további bővítési lehetőségekkel (Debugger, duplapontos aritmetika). Ami szokatlan volt a kategóriájában az a 320x200 képpontos monokróm grafika. Megjelenítésre használhatunk TV készüléket, vagy kompozit videó bemenetű monitort. A gép billentyűzete érintős kivitelű. Készültek valódi nyomógombbal ellátott AIRCOMP-ok is, de ezek igen drágák voltak és nem is készült sok belőlük. A bővítés lehetőségeiről nem sokat tudok, hátul található egy busz csatlakozó és egy RS232 kimenet is. A gép két sorozatban készült, egy fehér házas "szappandoboz" kivitelben amely a tápegységet is magában foglalta, valamint a képeken is látható fekete, külső tápegységes "módosított" kivitelben.

Az abakusztól a notebookig44. ábra HT 1080Z School Computer

A HT1080Z számítógépet a Híradástechnikai Szövetkezet készítette az első iskolaszámítógép pályázatra amelyet meg is nyert vele. A középiskolák nagy részét ezzel a géppel szerelték fel állami pénzen. Magánemberek nem igen vásárolták mivel az ára igen magas volt. A gép nem magyar tervezés, a szövetkezet a VIDEO GENIE számítógép licenszét vásárolta meg és ez alapján gyártották. Az eredeti felépítésen nem változtattak a HT szakemberei, csupán egy AY-3-8192 I/O és hanggenerátor áramkörrel bővítették ki. Az első széria alaplapjai Tajvanon készültek és itthon szerelték össze. A hanggenerátor panel a két eredeti alaplap összekötésénél "csatlakozott" a géphez. A hanggenerátor panel a hangon kívül 8 I/O portot is biztosított. Ezt a gép házába utólag vágott nyíláson vezették ki. (Legalább is az első szériákon) Később módosították a ház kialakítását. A háttértárat egy beépített kazettás magnetofon volt hivatott biztosítani. A beépített BASIC a Microsoft 12K level II BASIC-e volt amelyet a tervekkel együtt vett át a gyártó.

Az abakusztól a notebookig45.ábra Commodore 64

A Commodore 64-et a nagy nyilvánosságnak 1982 Januárjában mutatták be és több mint 10 éves pályafutása alatt a világ legtöbb példányban eladott számítógépe lett. (17 millió darabot adtak el belőle.)

Három fő változatban készült. Az első a klasszikus kenyértartó formájú barna házzal és sötétbarna billentyűkkel. A második a fehér (tört fehér) színű C64C változat és végül az utolsó, a C64G amely a régi kenyértartó kivitelezésben de fehér billentyűkkel került forgalomba.

 

 

 

 

 

Az abakusztól a notebookig46. ábra A TVC számítógép

A Videoton vállalat 1970-től kezdve gyárt számítás-technikai alkatrészeket és gépeket. Saját fejlesztés alapján a Videoton számítógépeket is gyárt. A legnépszerűbb terméke a TVC számítógép, melyet a legtöbb általános és középiskola állami támogatásból megkap a 80-as években.

 

 

 

 

A számítástechnika „amatőr” fejlődése a 80-as években

Nem volt elhanyagolható az otthoni számítógép-építők tábora sem. Az egyik jelentős tábor a Homelab Club volt, elsősorban Simonyi Endre, valamint Diebel Dietrich és Barabási Rezső vezetésével. Folyóiratok mellett szakkörök, tanfolyamok, klubok alakultak.

Nagyon sok a számítástechnikával foglalkozó könyv készült, de megindult a számítógép távoktatása is, TV-BASIC címmel. Világszerte, így Magyarországon is mindenütt játékprogramok készültek. Ilyeneket ma is tömegével gyártanak, de ez a programkategória ekkor alakult ki - bár ismerünk persze egyszerűbb játékprogramokat régebbről is. A nyolcvanas évek iskoláiban egyre több számítógép jelent meg. A tanárok és diákok közösen fogtak oktató programok készítésébe.

Az otthoni felhasználók - kopipartikra (copy-party, jelentése körülbelül másoló összejövetel) gyűltek össze, így cserélgették az akkor még ritka saját fejlesztésű és gyári programokat is. A számítógéppel még nem rendelkezők a korlátozott számú külföldi utazási lehetőségeiket új számítógépek ill. technikai eszközök beszerzésére használták fel. Gyakori látvány volt az Osztrák-Magyar határon a személygépkocsik csomagtartójára felkötözött hűtőgép, de a hónuk alatt C64-es számítógéppel sorban álló magyar állampolgár is.

Az otthoni felhasználók értőbb része, azaz az igazi számítógépőrültek csoportja hobbi-programozó is volt. Saját ügyességük bemutatására (demonstrálására) demókat, azaz demonstrációs programokat készítettek, illetve más, programozók által készített programok (korabeli szóhasználat szerint: gyári programok) elé bemutatkozó programot, azaz valamilyen képet, tréfás szöveget, egyéb önreklámot, azaz intrót illesztettek.

Magyarországon is megjelentek a krekkerek, akik a gyári programokat másolhatóvá tették, vagy jelszómentesítették, netán örök életet ajándékoztak egy-egy játékosnak.

Azt hiszem, ez a néhány példa jól mutatta, a számítástechnika a nyolcvanas években nemcsak mint szaktudomány, hanem mint hobbi, mint egyfajta életstílus is megjelent.

A 90-es évek hazai számítástechnikája

Magyarországon éppúgy, mint a világ többi részén a házi számítógépeket (home computer) az oktatási intézményekben és az otthonokban is felváltották a személyi számítógépek. Az országban egyre több számítástechnikai tanácsadással, szoftverkészítéssel foglalkozó cég alakult. A nagy és kisvárosokban egyaránt gombamód megszaporodtak a számítógépeket árusító boltok. Ma már egy átlagos magyar háztartásban (főleg ahol iskoláskorú gyermek is van) nem számít ritkaságnak a számítógép. A vállalatok nagy része is áttért a közepes, vagy személyi számítógép hálózatok használatára.

1986-ban – MTA és OMFB kezdeményezésre és támogatással - indult a magyarországi kutatás-oktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program, mely a 90-es évek elejétől - már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA támogató részvételével - NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

Több hazai Informatikai projekt indul be.

Az Internet története dióhéjban

A történet az USA-ból indult a 60-as években a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) programmal indult, amelynek célja a telefonhálózaton keresztüli, csomagkapcsolt információátvitel kialakítása volt.

A kutatásokat a Pentagon támogatja, hiszen a cél olyan rendszer kialakítása, amely akkor is működőképes marad, ha a hálózat egy része el is pusztul. Ennek megoldása a többszörös kapcsolatok segítségével gyakorlatilag meg is valósult.

1969-re a kutatások eredményeképpen négy gép hálózatba kötése valósul meg (University of California at Los Angeles, Stanford Research Institute, University of California at Santa Barbara, University of Utah) hálózat, az ARPANet.

Az összekötött helyszínek száma fokozatosan nőtt: 1971-ben 15, 1972-ben 37. A fő támogató (Department of Defense, azaz a hadügyminisztérium) eredeti célkitűzésében nem szereplő funkciója is támadt a hálózatnak a fejlesztésben résztvevők elkezdték személyes célokra (pl. üzenetváltásokra) használni a hálózatot.

Már a kezdetektől fogva fontossá vált a hálózati szabványok, a protokollok kérdése. Igen érdekesen alakult ez a folyamat. Ha valakinek valamilyen ötlete támadt azt megfogalmazta közzétette egy előzetes RFC-ben (Request for Comments). Az ARPANet-en ehhez mindenki hozzáfűzhette a véleményét, javaslatát és végül elfogadták a végleges RFC-t. Ma több mint 2000 ilyen létezik.

1975-ben a felügyelet átkerült a DCA (Defense Communication Agency) alá és ekkor tértek át az un. TCP/IP protokollra. A TCP (Transmission Control Protocol) szabvány az RFC-793-ban található és igen megbízható csatlakozásorientált átvitelvezérlő protokoll. Az IP (Internet Protocol) az RFC-791-ben található és az üzenetcsomagok továbbítására szolgál. Ezek a protokollok függetlenek a fizikai struktúrától és ma is a legfontosabb protokollt jelentik. Ekkor kezdték el használni az Internet kifejezést.

1983-ban az ARPANet kettévált ekkor vált lehetővé a hadügyminisztérium által nem támogatott intézmények csatlakozása is. 1984-ben állították be az első DNS-t (Doman Name Server). 1990-be az ARPANet hivatalosan megszűnt. 1992-ben a csatlakozott gépek száma meghaladta a bűvös 1 milliós számot. 1993-ban alakult az InterNIC (Internet Network Information Center), amelynek feladta a regisztráció, a szabványok RFC-k gondozása.

A jelen kutatásai a jövő számítógépeiről (az ötödik generációs számítógépek)

Aki a számítástechnikában dolgozik tudja, hogy mennyi feltáratlan terület van még ennek a tudománynak, melyek számítógépes megvalósítása a jelen és a jövő kor nemzedékeire várnak. Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövő felé vezető út (ahogy ma látjuk) az MI (Mesterséges Intelligenciához) kapcsolódó kutatások és tervek.

1981-ben egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be, Ennek a tervnek a célja egy ötödik generációs számítógép elveinek lerakása volt, melynek fontos alkotórésze az MI, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. A cél tehát olyan intelligens számítógép létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le. Állításuk szerint létrehoztak egy olyan számítógép gyártásához szükséges technológiát, mely egymillió-egymilliárd LIPS sebességgel tud dolgozni, és több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre.

Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. A világon szerte folynak ezzel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértő számítógépeken dolgoznak, az USA-ban már több mint 7 éve tanítanak egy számítógépet, ugyanitt folynak az emberi érzékelés számítógépekre átültetésének kísérletei.

Az abakusztól a notebookig47. ábra Roska Tamás

Magyarország kutatói sem maradhatnak ki ebből a munkából. A magyarországi kutatásokat Kalmár László logikai gépétől datáljuk, de a 70-es években is több PROLOG alkalmazás született. A 80-as évektől a SZTAKI-ban az intelligens gyártócellákkal végeztek kisérleteket. A 90-es évektől kezdődően folytak kutatások a magyar nyelv megértésével kapcsolatban. Ugyanebben az időszakban már komoly MI oktatás folyt a BDMF, a BKE, az ELTE, a JATE, a BME, a KKMF és a ME tanszékein. 1985-től a kutatólaboratóriumokban, egyetemeken, hazai és PHARE finanszírozásból folytak a beszédértéstől a mesterséges életen keresztül a neurális hálókig kutatások.

Ma már komoly hazai eredményekről számolhatunk be.

Ha a huszadik században nem is, de talán már néhány éven belül fordulat állhat be a világ számítástechnikai iparában - állítják a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (MTA Sztaki) munkatársai. Az intézetben dolgozó, Roska Tamás akadémikus vezette kutatócsoport több mint tíz évi, amerikai-spanyol kooperációban végzett munka eredményeként új tartalommal egészítette ki a számítógép fogalmát: a jelenleg alkalmazott komputerek működési elvétől gyökeresen eltérő konstrukcióval dolgozó analogikai számítógépet fejlesztett ki. Az elnevezés az analóg és a logikai működés egyesítésére utal. A számítás fizikai folyamat, amelynek formái rendkívül gazdagok, és Roska Tamás szerint a digitális technika ismert fizikai alapjainak és működési módjainak átgondolása igencsak időszerű volt. "Úgy tűnik, hogy az elektronika, illetve az információs technológia fejlődésének újabb hulláma előtt állunk. A nyolcvanas évek olcsó számítási teljesítményére, az ügynevezett CMOS alapú mikroprocesszor-gyártásra épült a PC-ipar, ezután pedig az olcsó lézernek, az olcsó sávszélességnek köszönhetően a kilencvenes években létrejött az internet-ipar. Most várjuk a harmadik hullámot: ez a legkülönfélébb érzékelők tömeges megjelenése" - magyarázza Roska Tamás.

Az optikai érzékelők - így például a kamerák - százezer számra ontják az analóg jeleket, ezek digitálisra konvertálása pedig nem megy olyan könnyen, lassú és energiaigényes folyamat. "Azokon a területeken - mondja Roska -, ahol változó jelek tömegével kell dolgozni, olyan számítógép válhat be, amelyben közel kerül egymáshoz az érzékelés és a feldolgozás. A mi gépünk, a CNN Univerzális Gép ilyen, ez a benne zajló jelenségeket nem tördeli a digitalizálás lépcsőibe, hanem azokat egységükben, valós időben dolgozza fel."

Az analóg módon működő és logikai műveletekre képes komputer, az analogikai számítógép lelkét, a CNN csipet Leon Chua, a Berkeleybeli University of California kínai származású amerikai professzora és tanítványa, L. Yang találta fel 1988-ban. A CNN egy Cellurális Neurális/Nemlineáris hálózat. Olyan processzorsereg, amelyben az egyes processzorok (cellák) egy négyzetrács csúcspontjaiban foglalnak helyet. Mindegyik cella a közvetlen környezetében lévővel van összeköttetésben, azoktól hatást kap, illetve azokra hat. Ezek a hatások alakítják ki a CNN működését. Erre építve 1992-ben Roska és Chua megalkotta az úgynevezett CNN Univerzális Gépet, amely egy kétdimenziós rácson több ezer CNN elemi processzort tartalmaz. A CNN csip maga egy vizuális mikroprocesszor, amelyben minden egyes tranzisztor fényérzékelő optikával rendelkezik.

2002 március 2-án a legrangosabb civil alapítású tudományos elismerést a Bolyai-díjat Roska Tamás vehette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.

Egyesek szerint a CNN processzorok megváltoztatják az egész eddigi számítógép ipart.

Bár ez utóbbi kijelentés a jövőt bizonytalanná teszi a számítógépek világában, egyben biztosak lehetünk: Az életünk már elképzelhetetlen ezek nélkül a csodálatos masinák nélkül.

Irodalomjegyzék

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)H.H. Golstine: A számítógép Pascaltól Neumannig Műszaki kiadó Bp. 1992

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Marx György: A marslakók érkezése Akadémiai Kiadó Bp. 2000

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Bitkorszak, avagy fejezetek a számítástechnika történetéből MTA Bp.: 1994

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Kozma László
Mérnöki tevékenységem az elektronikus számítógépek hőskorából. Magyar Tudomány, 1973

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Frajka Béla:
Dr. Kozma László és az MESZ 1. Neumann János Számítógéptudományi Társaság VI. kongresszusa, Siófok, 1995.

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Szerk.: Nagy Ferenc. Budapest 1992

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Markó Tamás: A számítástechnika története; jegyzet Pécs 1996

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)Kovács Győző:
Történetek a Magyar és külföldi számítástechnika hőskorából NJSZT Bp. 2002

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)193.224.141.245/UjsagInfo/11/oskor.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.puskas.matav.hu/0011/pajtas2.html (Képes Gábor)

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)museum.ruhr.de/docs/history1.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.hnf.de/museum/schickard_pascal.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.mathematik.uni-wuerzburg.de/History/rechner/schott/geschich.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.gris.uni-tuebingen.de/projects/schickard/index.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Schickard.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.ee.ryerson.ca:8080/%7Eelf/abacus/history.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.weller.to/mus/mus_dm.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.llcc.cc.il.us/dbeverid/histcomp.htm#atanb

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.fh-niederrhein.de/~rehork/ge_info/geschichte8.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.ffg.sulinet.hu/oktinfo98/oppe/Kozepkor/schickard.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.hpmuseum.org/prehp.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.hpmuseum.org/srbig.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.biography-center.com/s.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.tcf.ua.edu/az/ITHistoryOutline.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.math.ohio-state.edu/foundations  

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.computerhistory.org/timeline/

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.jaky.sulinet.hu/konyv5/FEJ18.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)indykfi.phys.klte.hu/indyKFI/MT/0pascal.htm

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)pc2.ipari12-bp.sulinet.hu/szamgep/1st.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)vmoc.museophile.com/pioneers/

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.compustory.com/

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)userwww.sfsu.edu/~hl/mmm.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)ftp.arl.mil/ftp/historic-computers

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)ox.compsoc.net/~swhite/timeline.html

ddot_lgreen_brown_s.gif (201 bytes)www.webcom.com/calc/ számoló masinák