Adatok jellemzői

 

Adat: A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető (Wikipédia)

Példák számítógéppel kezelt adattípusokra: Szövegek, számok, mérési adatok, álló és mozgóképek, hangok, stb.

-----------------------------------------------------------------------------

Minden program utasításai adatokon dolgoznak, ezért ismeretük alapvető fontosságú!

Minden adattípusnál meg kell nézni, hogy milyen értékeket képes tárolni, hogyan ábrázolja a számítógép, és végül milyen műveleteket végezhetünk velük.

 

Adattípusok: (Csak a leggyakoribbak!.)
Egyszerű (elemi)
Összetett
Egész Tömb
Karakter Rekord
String Láncolt lista
Logikai Bináris fa
Valós Objektum
  Mutató

 

 

 

 

 

 

Egyszerű adattípusok : Az egyszerű adattípusok esetén a tárolt adat tovább nem bontható részekre.Ilyen a szám, logikai, karakter adatok

pl.: 129; -32; 12.765865; @; a; A; b; B; c; C.....stb.

Összetett adattípusok: Összetett adattípus esetén több adat tárolását feltételezzük. Ilyen a rekord, a tömb, a sor, a verem, a lista, sztring, stb.

pl.:
TETSZŐLEGES SZÖVEG(string): "Over The Rainbow";
EGY POLGÁR ADATAI(Record): Okos Pista, 2001,02,15, Szolnok, magyar;
HETI LOTTÓSZÁMOK(Tömb): 23,34,65,36,67

 

Elemi (egyszerű) adattípusok

1. Logikai (boolean) típus

2. Numerikus (számok) típusok

2.1 Egész, (fixpontos,) integer típus

Ábrázolása kettes számrendszerben történik. Egy kettes számrendszerbeli számjegy - egy bit.
Az ábrázolható számtartomány attól függ, hogy hány biten (n) történik a tárolás: Például egy n=16 bites előjeles egész esetében ez -215..215-1, vagyis -32768..32785.
A mai gépek általában 8, 16, 32, 64 biten tárolják az egész számokat.

2.2 Valós (lebegőpontos) típus

Gépi ábrázolása normál alakban:  Például:  0.00123 = 0.123 * 10-2  (megadása 0.123e-2)

 Műveletek: +  -  *  /
Összehasonlítás: a kerekítések és az ábrázolási pontatlanságok miatt használjuk az |a - b| < epsilon formulát!

3. Alfabetikus (betű alapú) típusok

3.1 CHAR (karakter típus)

Ábrázolás (méret):
ASCII kódtábla szerint 1 bájton 0-255 kódú jelek.
UNICODE-16 szerint 2 bájt
UNICODE-32 szerint 4 bájt
UNICODE-64 szerint 8 bájt
Intervallum: ASCII 0-255 kódú jelek. Tartalmazzák az angol ábc kis és nagybetűit, néhány ékezetes betűt (pl nem az Ő,Ű betűket). A tartalmazott betűket sem abc sorrendben, mert külön tartományt képez a kis és a nagybetűk. Ezen kívül tartalmazzák az írásjeleket, és néhány speciális karaktert. (http://hu.wikipedia.org/wiki/ASCII címen meg lehet nézni az egyes karaktereket)
Műveletek: nincs karakterspecifikus művelet.
Relációs műveletek: vannak, (kód alapján) de ez nem logikus csak egy résztartományon belül. (pl. A<B<a)

 

3.2 String (szöveg) típus

Ábrázolása: karaktertömb/karakterfüzér.

Stringkonstans: dupla aposztrófok között: "Ez itt egy sor\n"

-----------------------------------------------------------------------------

Adatainkat tárolási helyei a számítógépben: RAM vagy valamilyen háttértár

Tárolás módja a RAM - ban:

  1. Változó: Megcímzett memória terület. Tároló ahol az adatainkat tároljuk.
  2. Konstans: azonosítóval rendelkező állandó adat. pl.: PI

Tárolás módja háttértáron: Fájlként. pl: level.txt; nevsor.mdb; fizetés.xls...

"A változók a memóriában tárolódnak, vagyis minden azonosítóhoz hozzárendeljük a
memória egy szeletét, melyet a rendszer lefoglalva tart a változó teljes életciklusa alatt.
(Néhány változó típus esetén, mint a pointerek, valamivel bonyolultabb a helyzet, de a .NET
rendszerben nem kell törıdnünk a memória kezelésével, mivel a .NET felügyeli, lefoglalja és
felszabadítja a memóriát.)" (Hernyák)

Tankönyvből megtanulandó fogalmak: változó deklaráció,definíció; lokális, globális változó, kezdőérték, privát, publikus változó


Ismeretek helye a tankönyvben : Reiter,18-20, 25